-Úristen Harry látod azt, amit én látok?-rángattam
-Mit kéne?-nézett a tömeg fele
-Hát Paul...-mutattam Paulra, a fiúk menedzserére
-Igen az ott Paul, és állítólag az az új barátnője, és tökre hasonlít rád.-mosolygott
-Basszus Harry az az anyám!!-kiáltottam el magam, de szerencsére a zene hangos volt, és így nem hallotta senki.
-Te Lin, az ott Esztert?-állt elém Flora és Rea
-Eszternek hívják?-kérdezte Harry, és olyan furán mondta az "sz" betűt.
-Oda kell mennem!-és elindultam anyu felé
Amíg sétáltam anyu felé, rengeteg kérdés felmerült bennem, hogy miért nem szólt, hogy itt van? Nem akar látni? Féltem nagyon...
-Khmkhm...-köszörűltem meg a torkom, hátha észrevesznek
-Óó Lin szia, mi újság?-ölelt meg Paul de anyu háttal állt akkor nekem
-Szia, minden oké, de nem mutatnál be az új barátnődnek?-kérdeztem
-Jajj de persze. Kicsim, had mutassalak be egy nagyon jó barátomnak!-mondta Paul, és anyu megfordult
-Lin???-úgy nézett rám, mint aki rémeket lát
-Szia anya, tök jó hogy szóltál nekem hogy itt vagy.-flegmáztam vele
-Kicsim, had öleljelek meg !-közeledett felém
-Kössz anya de nem...hihetetlenül haragszom rád..-leakartam volna oltani, de Harry közbelépett
-Jó estét, Harry Styles vagyok.-mutatkozott be anyának
-Te lennél a Lin barátja? Szia Eszter!-fogott kezet Harryvel
-Igen én lennék, és nagyon szeretem.-mondtam és megfogta a kezem
-De anyu nem kíváncsi semmire...-mondtam
-Kicsim....-nyúlt a kezem felé anyu, de én elrántottam
-Gyere Harry mennünk kell!-és elhúztam Harryt
-Lin ez mégis mi volt? Te nem tudtad hogy Paul és anyud?
-Harry basszus, most csak azért nem ordítok és sírom el magam, mert rengeteg fotós és újságíró van, és nem akarlak téged leégetni...semmiről nem tudtam, és anyu nem is szólt, hogy itt van.-öleltem meg Harryt, és a fejemet belefúrtam a melkhasába, hogy nehogy elbőgjem magam.
-Ne ne, szivem ne sírj kérlek ha vége ennek az egész rendezvénynek, akkor megbeszélitek a dolgokat.-hihetetlen hogy Harry mindig minden körülmények között, mégcsak a puszta hangjával is megtud nyugtatnu
3 óra hosszán át a partin voltunk. A fiúk is előadtak két számot. A little thingset és a kiss you-t. Abban a 6 percben amit a színpadon töltöttek a fiúk, elgondolkoztam azon, hogy mennyire boldog vagyok, de utána ránéztem anyura...és ez az érzés elszállt.
Mikor vége lett mindennek, elindultunk haza. Persze eközben még pár riporter megállította a fiúkat, de 30perc alatt haza is értünk.
Ahogy beesett mindenki az ajtón, azonnal megszólalt Zayn telefonja. Szinte csak ennyit lehetett érteni: Oké persze gyertek, beszélgetünk egy kicsit. Azt hittem, hogy biztos pár haverjuk jönnek át, így nem is kérdeztem meg, hogy kivel beszélt hanem Harryt és a lányokat kihívtam beszélgetni, na meg persze cigizni a kertbe. Elsírtam nekik a bajomat, mert tudom, hogy ők azok a személyek akiknek bármikor és bármit elmondhatok. Imádom őket.
Fél órát biztos beszélgettünk, mikor hallottuk, hogy megérkeztek a vendégek. Ezt abból gondoltuk, hogy csengettek.
-Na gyertek nézzük meg kik jöttek.-szólalt meg Rea
-Na hajrá!-felálltam és belekaroltam Harrybe. Imádtam hogyha Harry közelébe lehetek, az igazság az hogy.....áá ezt nem merem kimondani.
Tehát mikor beléptem a nappaliba megláttam Pault és anyut. Tehát akkor velük beszélhetett Zayn.
-Anyu?!-néztem rá flegmán
-Nyugi kicsim.-súgta a fülembe Harry
-Ti ismeritek egymást?-mosolygott Zayn
-Ja ő az anyám...-mondtam és a földet néztem
-Na de jó !-szólalt meg Niall és Liam
*Ja...szuper...-gondoltam magamba
Leült mindenki a nappaliba, kibontottak egy üveg bort, és beszélgetni kezdtek. Leginkább az elmúlt év sikereiről beszélgettek, mikor épp ránéztem anyura, és éreztem hogy a könnyeim hamarosan elöntik az arcomat. Gyors megszorítottam Harry kezét, hogy ezzel vezessem le a feszültséget. Hazza azonnal legvágta, hogy mi a bajom, ezért egy olyasmi arcot vágot, hogy "beszélj vele most, és szeretlek". Megfogadtam Harry tanácsát.
-Öhm bocs, hogy megzavarom a beszélgetést, de anyuval beszélnünk kell.-néztem rá anyura
-Persze menjetek!-szólaltak meg a többiek. Majd anyuval kimentünk a kertbe, és becsuktam azt az ajtót, ami a nappaliból nyílik a kertbe, hogy nehogy meghallják, hogy mennyire kiabálok a saját anyámmal. Tudom, hogy nagyon szánalmas dolog a saját anyámmal kiabálni, de rettentően mérges vagyok rá, és nem tudom, hogy mikor fogom neki ezt megbocsájtani.
-Kicsim nagyon hiányoztál nekem.-ült le anyu a hintaágyba
-Nem úgy látszik...-és rágyújtottam
-Ne már Lin, nem szeretem ha dohányzol.
-Anyu....kérlek ne szólj bele mit csinálok.-mondtam
-Kislányom ne haragudj rám kérlek, nagyon bonyolult az életem most...-mondta
-Anyu..szerinted nekem nem? Apropó, tudsz te arról, hogy apu majdnem megölt? Vagy arról, hogy most börtönben van? És arról, hogy rengeteg cég felkért hogy modellkedjek? És hogy Harryvel imádjuk egymást??-kiabáltam
-Nem én akartam így hidd el...-próbált magyarázkodni
-Na jó anyu, nekem ennyi mára elég volt...nagyon szeretlek tudod...de nekem ez sok...menj el kérlek.-utasítottam
-De Lin...-vágott közbe anyu
-Nincs semmi de...-mondtam, felálltam és besétáltam a nappaliba
Mikor beléptünk minden tekintet rám szegeződött, és Harry úgy nézett rám mint egy kiscica...
-Paul..azthiszem nektek menni kéne..-mondtam és felsétáltam a szobába. -Amúgy jó éjt.-mondtam miközbe mentem fel az emeletre
-Linnek mi a baja?-kérdezték Liamék
-Most hagyjátok...felmegyek hozzá. Jó éjt srácok.-hallottam hogy mondja Harry
-Bejöhetek Lin?-nyitotta kis résre az ajtót Haz
-Te szobád....-mondtam
-Lin nagyon sajnálom...-ült le mellém az ágyra, és megölelt
-Harry kérlek te ne engedj el engem soha !-öleltem szorosabban
-Szeretlek!-csókolt meg
-Én is nagyon!-de sajnos a csókunk befejeződött mert elkezdtem sírni. Majd lefeküdtem az ágyra, és Harry pedig mellém. Átöleltük egymást, és így sírva és ölelkezve aludtunk el.
*Másnap reggel
Mikor reggel felkeltem, mintha kicseréltek volna. Harry még mellettem aludt. Visszaakartam hozzá feküdni de megcsörrent a telefonom.
-Igen?-szólaltam bele
-Jó reggelt, Adelin Swant keresem.
-Én vagyok az
-Én Dr. Austin Sandler vagyok, és az édesanyáról lenne szó...-mélyült el a hangja
-Úristen mi történt??-megijedtem
-Tegnap éjjel történt minden...-kezdett bele
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése