2. Mindennek a kezdete...

Mikor beírtam a nevét a google-ba, rengeteg One Direction képet adott ki, imádom a fiúkat, de nem értettem, hogy miért.
Persze utána elolvastam, hogy Mary a srácok stylistja, és a kislány pedig a kis aranyos Lux. Nem tudtam, hogy most sikítsak, sírjak, nevessek
vagy szúrjam le magam, annyira örültem, de egyben hihetetlenül ideges lettem, hogy basszus lehet, hogy Luxra fogok vigyázni és bármikor találkozhatok a fiúkkal. Annyira
hihetetlennek tűnt. Megkaptam sms-ben a címet és már indultam is a találkozóra. Fogtam egy taxit és elindultam.
Mikor megérkeztem a Starbucksba, észrevettem egy lilás-szőkés hajú nőt, gondoltam, hogy ő Mary.
-Helloo, Mary Towner?- kérdeztem remegő hangon
-Szia Mary Towner vagyok!- vigyorgott
-Fú szia, bocsi hogy késtem, még nem szoktam hozzá teljesen ehhez a londoni élethez.
-Semmi gond, lesz időd megszokni. Na de kezdjük is el, a rögtönzött állásinterjút, mert sietnem kell.-mondta Mary
-Persze oké, kérdezz bármit.
-Elsőnek is, értessz a gyerekek nyelvén? Valamilyen tapasztalatod van?-kérdezgetett
-Igen, 9 éves voltam mikor megszületett a hugom, és nagyon sokat vigyáztam rá, szinte a második anyukája voltam. Nagyon szeretem a gyerekeket
és amikor gyerekkel vagyok, akkor én se egy 18 éves agyiszintű lány leszek, hanem átváltozok egy 5éves agyiszintjére. Persze azért tudok
komoly is lenni.- válaszoltam elég meggyőzően.
-Tetszik nagyon ez a hozzáállás. Viszont lehetek egy kicsit tapintatlan?-furán nézett
-Öhm persze....-válaszoltam.
-Egy ilyen gyönyörű és csinos lány, miért pont bébiszitternek jelentkezik?Miért nem jársz el fotózásokra?
-Most eléggé megfogtál a kérdéseddel. Tulajdonkép modell szeretnék lenni de eddig még nem jött össze...-mondtam szomorúan
-Na csajszi tudod mit? Fel vagy véve!-mosolygott.
-Neeeee úúúristen komolyan?- szinte sikoltoztam
-De ez még semmi, most eljössz velem egy fotózásra!
-Parancsolsz? Mi?-értetlenkedtem.
-Gyere üljünk be a kocsiba, meglepetés lesz!
-Hát akkor menjünk!- örültem a fejemnek.
*A kocsi út körübelül 30perc volt, sokat beszélgettünk szinte mindenről. Ebben a fél órában majdnem az egész életemet elmeséltem, és ő is.
Örültem, hogy az úgymond "főnököm" egyben a barátommá vált. Majd megérkeztünk a stúdióba. Mikor megláttam, hogy a stúdió előtt parkol
egy ezüst kisbusz, akkor eléggé elkezdett verni a szívem, mert tudtam, hogy a One Directionnak is hasonló autójuk van.
De ezt a gondolatot gyorsan elhessegettem, mert nem lehet annyira szerencsés, hogy találkozhassak velük.
Mikor beértünk egy hihetetlen ismerős, és kedves lány fogadott, és vezetett be egy büfébe ahol beszélgetni kezdtünk.
-Szia, had mutatkozzak be, Adelin Swan vagyok.- mutatkoztam be kedvesen
-Szia én Elenaor vagyok.-mosolygott.
-Úristen, te te te te -dadogtam
-Igen Elenaor Calder vagyok, ismersz?-mosolygott.
-Fú öhm, most nehéz megszólalni, de gondolom te vagy Louis Tomlinson barátnője
-Eltaláltad Adelin
-Öhm tudod mit, szólíts nyugodtan Linnek, mert az Adelin olyan hivatalos, és soha nem szerettem a nevem
-Oké Lin, te pedig Elnek szólítsz, én sem szeretem a nevem... Na de hogy kerülsz ide csajszi?
*Elmeséltem neki mindent.
-Na láányok látom összebarátkoztatok!- jött vissza Mary
-Igen igen, Lin egy nagyon aranyos lány, és remélem többször fogok vele találkozni.- mondta El.
-Tudod mit? Cseréljünk telefonszámot, és ebédeljünk együtt holnap? Benne vagy?- kérdeztem El-t.
- Lin te nagyon okos vagy benne vagyok!-örvendezett El. Viszont nekem mennem kell dolgozni, Lin holnap találkozunk. Sziasztok!- köszönt el El.
-Szia El.!- köszöntünk el mi is Maryvel.
- Na gyere had mutassalak be téged...- húzott magával Mary
-Hogy mi? Kiknek? Mary!!!- szinte már kiabáltam
Majd közelítettünk, egy ajtóhoz, ahonnan hangos nevetések, és őrjöngések hallatszottak ki, bevallom féltem, hogy Mary milyen helyre hozott engem.
Mary kopogott az ajtón...és...
-ANYÁM!- hírtelen ennyit tudtam kinyögni
-Hát Lin ők itt a One Direction.-mutatott az 5 szinte tökéletes pasira.
-Öhm igen tudom...- mondtam szinte már elcsukló hangon, mint aki sírni akarna
-Hali Liam vagyok.-mosolygott
-Szia Niall.-köszönt teleszájjal
-Zayn
-Ó csak szólít Lou-nak
-Szia Harry vagyok.- mosolygott
Az a mosoly úristen, sírba visz még engem abban teljesen biztos vagyok.
-Sziasztok srácok, Adelin vagyok de szólítsatok csak Linnek.-próbáltam csábosan mosolyogni, hátha Harry felfigyel rám.
-Na Lin, most a fiúkról készülnek képsorozatok, na most neked a dolgod annyi lenne, hogy beállsz Harry és Louis közé és pózolsz.-utasított Mary.
-Fú oké benne vagyok....de....-akadt el a hangom
-De?-nézett érdekesen Mary
-Hát eléggé hétköznapi ruhában vagyok...-pirultam el
-Jó vagy te így is Lin-szólt oda Harry
*Azt hittem helyben összeesek....
-Öhm kössz...-sajnos ennyit tudtam csak odavágni
-Igaza van Linnek, gyere összeállítok gyors neked valami szexi szetett- mondta Mary

Erre esett a választás. Hát mikor belenéztem a tükörbe szinte az egész mellem és fenekem ki volt belőle, de nem para.
-Húúúúúúúúúú. Nem semmi.- mondták a fiúk
*Elpirultam.
-Öhm köszönöm .-és itt végképp már a sírban éreztem magam.

Elkezdtünk fotókat készíteni, hihetetlenül élveztem főleg hogy mindvégig Harry mellett álltam. Nem ismerem, de annyira megfogott kívülről.
Sajnos belülről nem ismerem még. És így nem eshetek szerelembe, hogy nem ismerem a gondolat menetét...ami számomra nagyon fontos-

-Na gyerekek végeztünk.- szólt a fotós.
-Köszönök mindent emberek.- mondtam
-Mi köszönjük, hogy egy ilyen aranyos és szép lány pózolt velünk.- Liam
-Igenigen.- mondták kórusban a fiúk.
-Lin!- szinte kiáltott Niall
-Tessék?
-Nézd meg most a twittered!- utasított Niall
*Megnéztem, és mind az 5tag követett. Nem fogtam fel....
-Huhh, öhm nem is tudom ilyen mit kéne mondani...- lesütöttem a szemem
-Én tudom!- emelte fel a kezét a fürtös
-Na mit szerelmem?- viccelődött Louis
-1hét múlva lesz nálunk egy parti, és ha akarsz gyere el és hozz magaddal nyugodtan valakit vagy valakiket.-hívott meg Harry
-Fiúk...köszönöm szépen, elmegyek.-mosolyogtam Viszont én most elmegyek átöltözni
-Lin, tartsd meg a ruhát nyugodtan.-Mary
*Megöleltem Maryt, majd elköszöntem mindenkitől egy öleléssel.
-Sziasztok fiúk majd találkozunk! Ja és Mary holnap akkor megyek !

Majd kisétáltam az stúdióból, mikor eszembe jutott hogy Mary hozott idáig, és fogalmamsincs merre vagyok, busszal meg még mindig nem tudok közlekedni
taxit meg nem igazán láttam a közelben.
-Hé Lin! Hazavigyelek?- mosolygott Harry
-De te nem a többiekkel jöttél?- kérdeztem
-Nem, nem saját autómmal jöttem, na akkor mehetünk? -Harry
-Hát megköszönném ha hazavinnél.- én

Gyönyörű kocsija volt, fekete Range Rover, imádtam.
Szinte az egész utat végig beszéltük, mikor már majdnem a lakásomnál voltunk Harry egy eléggé váratlan kérdést tett fel nekem.

-Lin, van barátod?
-Hm, nincsen. Tudod Harry én itt Londonban egyedül vagyok már 2hónapja, senkim nincs. Az egyedüli barátaim azok Mary, El és ti vagytok.
Az összes barátom Magyarországon van, és a családom is. Örülök, hogy végre kaptam munkát. Tudod ezalatt a 2hónap alatt annyit sírtam
mint még soha életemben. Rossz volt úgy felkelni, hogy nem tudtad senkinek mondani hogy : Jó reggelt! Vagy például senki nem kérdezte meg
tőlem, hogy vagyok... Interneten beszélgetni szoktam az otthoniakkal de nekik is meg van a saját életük...- és itt elsírtam magam
*Harry hírtelen lefékezett a kocsival majd kiszállt.
-Harry te mi a jó...- és nem bírtam tovább mondani mert kirángatott a kocsból és megölelt. Jó szorosan amire már nagyon régóta szükségem volt.
-Lin, te reszketsz!- ijedt meg Harry
-Igen Harry reszketek, mert ez már nekem nagyon régóta hiányzott.- mosolyogtam
-Lin, engem bármikor felhívhatsz, akár hajnalba is neked mindig itt leszek!.- megpuszilta a homlokom.
-Na gyere szálljunk vissza oké?-mondtam
-Egy feltétellel.
-Hallgatlak!.- felhúzott szemöldökkel vártam a válaszát.
-Hogyha eljössz velem holnap reggelezni, tudtommal délután mész Maryhez. Na benne vagy?- megvakarta a tarkóját
-Hm, nem is tudom....
- Liiin ne kéresd magad kérlek!
-Persze hogy elmegyek !- majd megöleltem.
-Érted jövök akkor!
-Ez mind szép és jó, de folytathatnánk a hazafele vezető utat?
-Ja persze persze menjünk.

Pár perccel később
-Na én itt lakom.- mondtam
-Akkor holnap?- Harry
-Holnap!- megöleltem
-Vigyázz magadra Lin.

Mikor beértem a lakásba rádőltem az ajtóra, majd szép lassan elkezdtem rajta lecsúszni, majd elkezdtem zokogni. Ne kérdezze senki miért,
mert én se tudom rá a választ. Majd a sírásomat a telefonom csengőhangja szakította félbe...

-Hallo itt Adelon Swan.
-Lin szia, Rea vagyok hatalmas baj van.....