2012. december 26., szerda

22. Fejezet Igazából szerelem...




-Harry úristen, ez a hang..annyira ismerős..-próbáltam felülni
-Ne ülj fel, pihenjél !-fektett vissza
-Nem Harry, ez az apám!!!-keltem fel
-Hogy mi? Az aki a legrondább dolgokat írta rólad? És akinek van egy nagy titka??-kérdezte dühösen
-Igen igen, ő úúristen nem akarom, hogy bejöjjön, félek, hogy ő ütött el engem, te jó isten Harry segíts kérlek!-húzódtam Harryhez
-Lin, nyugalom, én most kimegyek és elrendezem, ne aggódj!-Harry felállt és kiment

*Rea szemszöge
Örültünk neki, hogy Lin már jobban van, és annak is, hogy hallottuk, hogy már nevetgél. Épp Niall vállán feküdtem, és már majdnem elaludtam mikor megláttam egy ismerős arcot.
-Jó estét John ön mit keres itt?-kérdeztem Lin apját
-Rea, hol a lányom? Látni akarom!-elég dühös volt
-Bent fekszik mert elütötte egy őrült, de mégis maga hogy kerül ide? Nem Magyarországon kéne lennie?
-Kislány...törődj a magad dolgával, ne az enyémmel, nem kell mindenbe beleütnöd az orrod.....kis taknyos...
-Na idefigyeljen uram, nem tudom mit keres itt, de ha nem fejezi be a barátnőm oltogatását akkor hatalmas bajok lesznek!-szállt szembe Niall Johnnal
-Jajj ki vagy te itt, hogy fenyegess engem?-lépett közelebb John Niallhöz
-Niall Horan vagyok , és tudja nekem egy telefonomba kerül, hogy börtönbe jutassam.-mosolygott elégedetten Niall
-Hahaha, na ne mondd, barom...-John
-Na most már elég...-kiabált Niall
-Kicsim, hagyjad Liam előbb hívta a testőröket és a rendőröket, nyugalom.-nyugtattam Niall
-De szivem, nem fogom elviselni, hogy így beszéljen veled.
-Apropó, hol van az én lányom?-kérdezte
-Látszik mennyire figyelt amit előbb mondtam a lányáról...-mondtam és Niall mellé álltam
-Ja ja igen, valaki elütötte, hol van?
-Itt fekszik ebbe a korterembe, de most nem mehet be mert vannak nála...
-Ki? Nem tán az a semmirekellő fiú, az a Harry Styles vagy ki...
-Ne merjen így beszélni a barátomról.-kezdett dühös lenni Louis is
-Jajj te maradjál a helyeden, ne avatkozz bele a mi dolgunkba!-kiabált
-John, kérem szépen ne menjen be!-kértem
-Hagyjál engem békén, oda megyek be ahová szeretném!-ordított

*Én szemszögem
-Harry kérlek vigyázz rám, rettentően félek, segíts!-bújtam Harryhez
-Kicsim, nyugalom, rám bármikor számíthatsz!
-Lin!-tört be az ajtón apu
-Jézusom, apu te mit keresel itt?-szinte reszketett a hangom
-Érted jöttem!-mondta
-Jó estét, Harry Styles vagyok!-nyújtotta a kezét Harry, hogy lekezeljen az apámmal
-Hello!-ennyit mondott csak és elég lenézően nézett Harryre, és kezet se fogott 
-Apa mit keresel te itt? Magyarázz el mindent, és mi az a levél amit küldtél?-kezdtem könnyezni
-Ha a barátod ki megy elmondom...-nyugodott le a hangja
-Nem apu, Harry innen nem megy sehova!-húztam magam mellé Harryt. Elég érdekes volt, mert szinte pár órája szakítottam vele, de ez nem izgatott.
-Hát jó akkor elmondom...Minden úgy kezdődött, hogy te kijutottál, mindig is nagyon szerettem a szülővárosomat, de anyád nem akart kiköltözni. Ezért én nagyon féltékeny lettem rád, akármilyen nehéz is bevallanom.
Aztán jöttek otthon a problémák. Kiderült, hogy anyád megcsalt..lényegtelen kivel. Ezért nem anyádra lettem dühös, hanem rád. A mai napig haragszok rád, de nem tudom elmagyarázni miért.
Én törtem be a lakásodba is, amit azóta eladtam. A másik pedig, hogy én voltam az aki elgázoltalak téged. Nem láttam, hogy te rohansz át az úton. Igazából nem is érdekelt, hogy mi történik veled.
Minden erőmmel azon voltam, hogy tönkre tegyem az életeted. Láttam mennyire boldog vagy, és nem viseltem el, hogy ha neked jó, akkor nekem miért nem...
-Azonnal takarodjon innen!-állt fel Harry dühösen
-Hagyd Harry...-nyugtattam. Apu te most azonnal takarodj el innen, most azonnal mert ha nem azonnal feljelentelek, takarodj innen!-sírtam
*Majd egy egyenruhás ember benyitott az ajtón.
-Jó estét elnézést a zavarásért. Greg Tomson százados vagyok. Pár perccel ezelőtt érkezett egy bejelentés, miszerint dulakodás történt ezen a folyosón.
Nem rég érkeztem meg, és megkértek a kint ülők, hogy hallgatózzak, hátha meghallok valamit. Ezt nagyon jól tettem. John Swan, letartóztatom magát, cserben hagyásos gázolás miatt.

Köpni nyelni nem tudtam, annyira gyorsan történt minden. Hihetetlen érzés volt, apámat így látni, teljesen kifordult magából. Azért valamilyen szinten örültem is neki, hogy vége ennek az egész őrületnek.
*Pár perccel később
-Harry köszönöm szépen, hogy itt maradtál, de most már nyugodtan elmehetsz.-mondtam
-Nem Lin, egy tapotatt se mozdulok innen.-ült vissza az ágyam mellé
-Úristen...-felkiálltottam
-Fáj valamid?-rémült meg Harry
-Nem nem semmim, csak apám eladta a lakásomat, és ha kikerülök innen akkor nem lesz hol laknom, mert nem fogom azt tőled elvárni, hogy nálad lakjak, mikor semmi sincs már közöttünk..-mondtam
-Lin ilyet ne mondj kérlek...nálam minden lesz helyed!

*1héttel később
A baleset óta eltelt 1 kemény hét. Hihetetlen gyorsasággal felépültem. Mindennap bejött valami meglátogatni. Persze Harry egy nap többször is bejött.
-Bejöhetek?-nézett be az orvos
-Jajj persze tessék bejönni!-ültem fel az ágyon
-Van egy nagyon jó hírem Adelin. Szépen felépültél, a seb a fejeden nagyon szépen gyógyul már kötésre sincsem szükséged. Ma hazamehetsz!
-Jajj doktor úr, nagyon szépen köszönök mindent !-öleltem meg
Elkezdtem csomagolni, de hírtelen nem tudtam, hogy kit hívjak fel, vagy hova menjek...hírtelen megcsörrent a telefonom.

-Igen?-szóltam bele
-Szia Lin, itt Harry.
-Oh szia Harrym képzeld hazamehetek most azonnal.
-Akkor ne mozdulj!-és letette a telefont
Ne mozduljak? Jó hogy, nem mozdulok mivel nem tudok sehova se menni. Kb 10perccel később, bejött Harry az ajtón.
-Jajj Lin, de örülök neked!-rohant hozzám és Harry és megölelt
-Őőő Harry nem kapok levegőt...
-Bocsi ne haragudj, de nagyon örülök, hogy minden oké.
-Én mégjobban örülök, neki elhiheted...
-Na akkor indulás haza!-és megfogta a csomagjaimat
-Nekem perpillanat nincsen otthonom...-ültem le az ágyra
-Lin ezt azonnal fejezd be! Jössz hozzánk haza, és kész!-és megfogta a kezemeit
-Hát jó, végülis nem tudnék hova menni.
 Elhagytuk a kórház területét és elindultunk haza. A kocsi út meglepően jól telt. Nyoma se volt annak, hogy 1 héttel ezelőtt mennyire összevesztünk és szakítottunk. Megnyugodtam, hogy jó viszonyba tudtam maradni Harryvel.
Mikor megérkeztünk, és bementem a házba meglepetés várt.
-Úristen, ti mind itthon?-néztem nagyot
-Igen drágám, mindenki kivett egy nap szabit, hogy ma este megünnepeljük, hogy talán rendbe jöttek a dolgok és, hogy mindenki boldog..-mondta Rea és Flora
-Óó emberek nem láttátok Lin és Harry reakcióját, amikor kimondták a lányok, hogy mindenki boldog??-röhögött fel Zayn
-Neeeem mutasd meg!-kiabált Lou
-Hát olyan olyan, izé lehajtották mindketten a fejüket..-röhögött Zayn
-Jajj Zayn ne fárassz már kérlek..-mondtam
-Igaza van pedig...-suttogta Harry
-Na jó ezt a témát inkább hanyagoljuk, este milyen parti is lesz?-mosolyogtam
-Ugye már nem kell gyógyszert enned?-kérdeztem Niall
-Szerencsére nem, csak akkor ha nagyon erős fájdalmaim vannak, de már nincsen szerencsére! De miért is?-kérdeztem
-Mert este mindenki iszik, és megünneplünk mindent!-mondta
-Jól van gyerekek, de én most akkor rendbe tenném magam...Öhm Harry...akkor nekem most hol is lenne a szobám?-kérdeztem eléggé zavarodva
-Ne aggódj, két külön ágyat tettem be...-eltűnt a mosoly az arcáról
-Köszönöm

Majd elkeztem kipakolni, és rendbe tenni magam. A tevékenységemet, a lányok zavarták meg.
-Bejöhetünk?-kérdezte Mira, Rea, Flo 
-Gyertek bébik
-Lin...te fizikalig jól vagy, de lelkileg össze vagy törve. Látja mindenki...-ült le az ágyra Flo
-Igaza van Flonak..-helyeselt Mira
-Lin, figyelj. Amíg bent voltál a kórházba, Harry mintha nem élt volna...-kezdett bele Mira
-Igen igen, mintha egy másik felét elvesztette volna.-fejezte be Rea
-Tudjátok lányok, Harry hihetetlen módon megbántott, de azt tudni kell, hogy még mindig szeretem és rettentően hiányzik..de sajnos ennek már vége...-néztem le a földre
-Lin... szeretnél Harryről beszélni?-kérdezte Mira
-Nem nagyon, mert eléggé szar érzés..
-Akkor lányok, bejelentek nektek valamit...-mosolyodott el Mira
-Úristen miről maradtam le, míg bent voltam?-kérdeztem
-Lou és én...izé hát bevallotta hogy nagyon tetszem neki..és és..
-Úriisten Mira mondjad már !!!!- rángatta Flora
-Hát még úgy nem jöttünk össze, meg még nem csókolt meg, de nagyon kedvelem...-pirult el

Még vagy 1 órát beszélgettünk, mikor felkiabáltak a többiek, hogy elkezdtek érkezni az emberek és, hogy kezdjünk el készülődni, mert mindjárt parti.
Így is tettünk. Sajnos Jenni nem tudott eljönni, mert dolgoznia kellett...
Én ruhám:

Rea ruhája:


Flo ruhája:

Mira ruhája:

A buli elkezdődött. Elkezdtett mindeki inni. Nagyon jól éreztem magam. Bár ezt Harryről nem igazán lehetett elmondani. Nagyon rossz kedve volt, és nagyon rossz volt így látni, ezért úgy döntöttem beszélgetek vele.
-Harry minden oké?-ültem le mellé a kertbe és rágyújtottam
-Nem Lin semmi sem oké..hihetetlenül hiányzol..
-Harry kérlek ne kezdjük el megint, köztünk vége mindennek, akármilyen nehéz is kimondani...-szívtam bele a cigimbe
-Lin kérlek hallgass meg. Amikor 1 héttel ezelőtt elviharoztál, akkor megkellett volna téged csókolnom, mert ha megcsókollak, akkor nem történik meg a baleset.
-Harry ne okold magad a történtek miatt, nem te tehetsz róla..ennek így kellett alakulnia. Tudod, minden okkal történik.-mondtam
-Kérlek Lin hallgass végig! Ezalatt az 1 hét alatt, azzal a gondolattal játszadoztam a fejembe, hogy én soha többi nem érhetek hozzád, nem csókolhatlak meg. Rájöttem, hogy ez a világ legrosszabb játéka.
Ezalatt az 1 hét alatt, akárhányszor felkeltem, reménykedtem benne mindig, hogy hátha csak álmodtam, hogy már nem vagy az enyém, de sajnos szembesűlnöm kellett, a csúnya valósággal...
Állandóan arrra tudok, gondolni, hogy mi van ha a szakításba az is közre játszott, hogy netán megismertél valaki mást, és ez annyira zavar. De kérlek mond el, hogy van valaki más a fejedbe?
Vagy elkéstem Lin? Kérlek érts meg engem...Nagyon jól tudom, hogy összetörtem a szívedet, de mégis hogy érzel irántam? Nem értem, hogy hagytallak téged elmenni...megkellett volna csókolnom téged.
Mindennap mikor elhagytam a házat téged kerestelek. Igen, tudom ez már elég betegses...de érts meg kérlek. Mit fogok akkor csinálni, ha véglek nem lesz esélyem nálad?? Vagy lehet, hogy már nincs?
Lin kérlek...
-Harry ne beszélj többet kérlek...
-Megbántottalak megint?-nézett rám könnyes szemekkel
-Harry én..nagyon sajnálok mindent és...-majd megcsókoltam Harryt. Annyira hiányzott...hogy az valami hihetetlen...
-Lin akkor ez azt jelenti, hogy mi...?-kérdezte
-Igen Harry, hülye lennék elhagyni téged...

Majd ezt a romantikus beszélgetésünket, nagy ricsaj szakította meg..


1 megjegyzés: